PIR tábor 2010.

Miközben eme sorokat írom, még mindig kavarognak bennem az élmények, szóval előre is bocsánat, ha szétszórt leszek és ugrálo ka témák között.
A kötelező Zlin-es és Falkés körök ma is megvoltak, utolsó repülésnek kicsit izgalmasabbak voltak, mint eddig:) Ezután egy igen unalmasnak ígérkező, ám a végére annál izgalmasabb előadás jött az NFTC valódi programjáról és céljáról. Természetesen nem célom ezt ismertetni, de engedelmetekkel 1-2 érdekességet kiragadok. Kezdjük a Hőn félt ROB vizsgálattal... bizony tényleg van mitől félni. Tökéletes szem, fejlődési rendellenességektől mentes gerinc (ami amint megtudtam, korosztályunk gyors növekedésének velejárója), és még kismillió dolognak kell stimmelnie. 89 kiló a limit, de azt elfelejtették megemlíteni, hogy hajózó ruhában!! Tehát aki 89 kiló az gyorsan kezdjen el fogyózni, ha a ROBot sikeresen akarja abszolválni. nem szeretnék kitérni a kritériumokra, inkább szummáznám. Aki megkapja az 1/A minősítést (ez a "Top Gun" szint) az 1 adottság. Sajnos senki nem tud edzeni a szemére, nem tehet róla ha allergiás, vagy rossz az egyensúlyérzéke - mint megtudtam 4 éves korodban befejeződik az egyensúlyérzékelés fejlődése- ésatöbbi ésatöbbi... Ez veled születik, vagy szerencsés vagy, vagy nem. Kb. 95%-a hull ki az embereknek. Most gondolom sokaknak beleültettem a bogarat a fülébe, hogy hajaj, ez bizony kemény és higgyétek el, jól látjátok... Ez ugyanis kb az a szint, mint amikor a diákok jelentkeznek az egyetemre. A tanárok már akkor mondják, hogy hohó, bentmaradni nehezebb, mint bekerülni persze ezen akkor mindenki csak mosolyog. Pár félévvel később, meg mindenki fogja a fejét a vizsgadiőszak végén, hogy "Te jó isten mi volt itt megint..." Na kb ilyen annak is aki megkapja az 1/A minősítést... Bizony bakfitty a ROBon átjutni ahhoz képest, hogy hazajössz Kanadából, mint Gripen pilóta. Persze nem szeretném elvenni senki kedvét, amíg nem próbáljátok meg, nem tudhatjátok, hogy megvannak-e bennetek azok a kvalitások, amik kellenek ehhez a munkához, bár azt hiszem nyugodtan mondhatom, hogy ez egy életforma. 
Végül pedig a táborról és a tapasztalataimról. Vezetőink halál jófej emberkék voltak, igaz ma 1-2ejükön érződött már, hogy 4 hete nyomják ezt és már kezdenek besokallni, de igazán egy szó sem érheti őket, innen is üdvözlöm őket és örülök, hogy ők jutottak ránk. Táborral kapcsolatos információk. Igaz amikor elfogadják a jelentkezésedet és megkapod azt a mail-t ami innen garantálom, hogy azon év legnagyobb élményéhez a kulcs, említik, hogy fehér pólót vigyél, de hogy CSAK abban lehetsz, azt nemigazán emlegetik, pedig ez a helyzet. Papucs is felejtős, repülni csak cipőben lehet. Néha beesnek VIPesek is, akik keresztül kasul átmennek azon amin neked lehet, hogy csak a szerencsédnek köszönhetően ment, nade kérem... hol nincs ilyen.... Lásd pl orvosi rendelőben sorbaállásnál és még had ne mondjam. Lényeg a lényeg, nyugodtan kijelenthetem (bár nem ismerem a magyarországi felhozatalt), hogy ettől jobb táborba nem kerülhetsz a nyáron ;) Legyen az kajak, kenu, úszó, bulizó, ivós, nemivós, vagy bármilyen más, ha szeretsz repülni, vagy legalábbis érdekelnek a repülő dolgok, itt a helyed és garantáltan felejthetetlen heted lesz!
Végül, de közel sem legutolsó sorban szeretném itt is megköszönni az összes oktatónak, kísérőnek, hogy ily türelemmel babusgattak minket, javarészt a repülésben járatlan embereket, és ennyi ill. ilyen felejthetetlen élményeket szereztek nekünk.
Szintén köszönet illeti a Honvédelmünket, akik igaz ezt csak kedvcsináló szándékkal, de biztosították nekünk a lehetőséget, hogy itt és ilyen körülmények között lehettünk.
Egy szó mint száz, felejthetetlen egy hét volt.
Köszi h végigolvastad a blogomat, itt pályafutása véget is ér, jönnek még képek, ill belsős információk, ugyanis mindenkinek leírtam a csoportból a nevét ill a mailcímét, hogy megtalálhassuk egymást.

Sajna nem jut eszembe frappáns befejezés, úgyhogy szerintem maradjunk is ennyiben.
Örültem ;)